Köszöntjük a Kiskőrössy Halászcsárda honlapján!



Untitled Document

Vissza a tartalomjegyzékhez!

A cikkben előforduló, a témához kötődő fontosabb fogalmak, kulcsszavak:
jó modor, viselkedés, viselkedési szokások, előírások, szabályok, illemtankönyv, etikett, étkezési kultúra, étkezési szokások az ókorban, középkorban, illem, illemtan, étkezési szokások, hagyományok története, illemkódex, kínai fecskefészek leves, hattyúpecsenye, pávasült, hódfark és medvetalp, különleges halak, BRILLAT-SAVARIN, Theognis megarai bölcs

AZ ASZTALI ÖRÖMÖK ILLEMTANA AZ ÓKORTÓL NAPJAINKIG

I. rész

Asztali örömök

MOTTÓ: Az asztal örömeit mindegyik életkorban, minden társadalmi helyzetben, minden országban és mindennap lehet élvezni; ez az élvezet társa lehet minden egyéb gyönyörű-ségünknek s az utolsó, mely megmarad és vigasztal akkor, mikor a többi örömünket már elvesztettük. (BRILLAT-SAVARIN) A történelem egyes korszakait nem csak a társadalmi és gazdasági berendezkedés, vagy a vallási, művészi és tudományos irányzatok szabták meg, nagy jelentősége volt a társas életnek és az emberek egymás közötti érintkezésének is. A közösségi élet velejárója a kultúrált magatartás, a jó modor és az egymással szembeni viselkedés az élet minden területén, aminek szabályait ősidőktől fogva illemtankönyvek sokasága foglalja össze - megkönnyítve ezzel a társasági életben való eligazodást.
Ismerjük meg hát a különböző korok étkezési kultúráját és az asztali örömök élvezetének mindenkori szabályait a több száz évvel ezelőtt fogyasztott ételekkel együtt. Minden nép más-más fogalommal bír az illemről és az, amit e szó képvisel, századról-századra változott. A törvényeken és az erkölcsi szabályokon túl minden klasszikus társadalomnak megvolt a maga illemkódexe is.
Theognis megarai bölcs már i.e. 540-ben étkezési illemtant írt tanítványa, Kyrnos számára. Ebben a következő - ma is megszívlelendő - tanácsokkal látja el az ifjút: "Az asztali szomszédoddal viselkedj illedelmesen, okosan; ha kell, tégy úgy mintha semmit sem látnál, mintha ott sem volnál. Ha valaki még oly sokat nézett a pohár fenekére, azért ne tartsd vissza az ivástól; aki bortól édes álomba merült, fel ne ébreszd. Jó magad azonban kelj fel az asztaltól, mielőtt az ital eszedet venné. Az asztalnál légy derült kedélyű, de bölcsességedet se felejtsd otthon; a társalgásban mindenkivel egyformán végy részt; arra igyekezz, hogy az asztali együttlét nemcsak neked, de valamennyi résztvevőnek együttvéve kedves öröm és szórakozás legyen".
A régi illemkódexeket böngészve sok furcsa, ma már mosolyt fakasztó rendeletet és szabályt találunk. Villa hiányában a középkori angol illemszabályok így rendelkeztek: "Halra, húsra és szárnyasokra soha ne tégy két ujjnál és egy hüvelyknél többet." Egy osztrák főhercegi udvarmester 1624-ben szükségesnek vélte, hogy rendelettel figyelmeztesse a kadét urakat, miként kell a főhercegi asztalnál viselkedni. Íme néhány a megszívlelendő tanácsokból: "1. Ne nyúljanak kézzel a tálba; ne hajigálják a csontokat a hátuk mögé vagy az asztal alá. 2. Ne szopják le az ujjukat, ne köpjenek a tányérba és ne töröljék az orrukat az abroszba. 3. Ne igyanak olyan állati módon, hogy azután leessenek a székről és ne tudjanak egyenesen járni." II. Katalin cárnő (1762-1796) egyik "dörgedelméből": "Megtiltatik az orosz főuraknak feleségeiket nyilvánosan ütlegelni, az asszonyoknak pedig, hogy szájukat nyilvános helyen az ivópohárba öblítsék ki".
A főúri udvaroknak természetesen külön etikettje volt, amiben Európában a francia és a spanyol udvar járt az élen. A spanyol királyt egy spanyol grand térdenállva szolgálta ki, de ez mind semmi volt a régi Abesszin uralkodók szertartásához. A császár méltóságával nem fért össze az a köznéphez illő művelet, hogy a kezét a szájához emelje. Helyette felszolgáló apródjai tépdesték darabokra a pecsenyét, saját mosott vagy mosatlan ujjaikkal és gyengéden a nagyúr szájába rakogatták. A főúri asztaloknál a rendes hétköznapi fogásokon kívül minden előfordult ami abban a korban ritka volt és drága. Volt kínai fecskefészek leves, hattyúpecsenye, pávasült, hódfark és medvetalp valamint különleges halak minden mennyiségben. Na és mi magyarok? Mátyás király udvarával folytatjuk.

 

Horváth Dezső

Vissza a tartalomjegyzékhez!